Afrika szarvától a sokszínű Izraelig, Afrika nyugati partjától a modern Perzsiáig – Hungarikumokkal a világ körül 8/3
Négy nemzet képviselőjét mutattuk be az évad újabb epizódjában, Lotfi Begitől Marcelo Cake-Baly-ig.
Sepsiszentgyörgyi japán néprajzkutató, József Attila népiességéből írt disszertáció, és még sok más a legújabb adásban!
Írta: Hainrikffy Sára, Kurucz Dániel
***
A soron következő negyedik részében minden eddiginél keletebbről közelítjük meg hazánkat. Seiko Tanizaki néprajzkutató, Vo Son Hai, a Hai Nam Pho Bistro tulajdonosa, és Jin Kyoung Ae egyetemi oktató és fordító a Kárpát-medencében lelve új otthonra meséltek nekünk arról, hogyan látják Magyarországot és a magyarokat.
A Sepsiszentgyörgyön élő Seiko Tanizakit hamar elvarázsolta az erdélyi népviselet. Vagy talán úgy kéne írnunk, hogy a Sepsiszentgyörgyön élő Tanizaki Seikot hamar elvarázsolta az erdélyi népviselet. A magyar és japán nyelvben sok a közös vonás, többek között az is, hogy családnevünket írjuk előre.
„A japán és magyar kultúrában elősorban a nyelv, a nyelvtan nagyon hasonlít. Felfigyeltem, hogy sokkal könnyebb [japánt] tanítani magyar gyerekeknek, mint a románoknak.”
A japántanítás mellett Seiko főleg néprajzkutatással foglalkozik: népviselet, lakáskultúra, különböző hímzési technikák, hogy csak a legfontosabbakat említsük. De tevékenysége nem csak Erdélyre korlátozódik, Japánban is hírét viszi az erdélyi magyar népi kultúrának, többek között három japán nyelvű könyv formájában. Ezek közül egy ráadásul apósa, Seres András néprajzkutató egyik könyvének fordítása.
„Az évek alatt már megtanultam nem felvenni ezeket a dolgokat, mint például azt, hogy lekínaiznak vagy más nemzetnek néznek… meg kell tanulni, hogyan kell kezelni ezeket a dolgokat.”
A ’70, ’80-as években külön erre a célra kialakított program keretében többezer vietnámi diák tanulhatott magyarországi felsőoktatási intézményekben. Ezen diákok közül sokan végül itt maradtak, vagy később visszajöttek. A történelemben így először, jelentősen megnőtt Magyarországon a vietnámiak száma és saját közösségek alakulhattak ki. Bár Vo Son Hai általános iskolás korában került Magyarországra öccsével és szüleivel, tehát nem az említett egyetemi programmal, ez közvetve mégis közrejátszott ideérkezésükben.
Hai számára az első furcsaság Magyarországon, amivel találkozott a tejberizs volt – kakaóval megszórva. Ezért döntött vajon úgy később, szüleihez hasonlóan, hogy a gasztronómia felé fordul – megreformálva a magyar menzás ételeket? Hogy megmutassa a magyaroknak, milyen is egy jó vietnámi étel. Vagy azért, mert nem volt meg benne a mérnöki véna?
„Azt, hogy minden ázsiai ügyes matekban, én ezt most megcáfolom.” (Pedig Isten nyugosztalja Dunai Zoltán tanár urat, Hai még emelt matekra is járt.)
Immár nyolcadik évada döntögetjük a sztereotípiákat a világ minden feléről. Reméljük most ezt is végleg sikerült.
Ha egy egzotikus országra kellene gondolnunk, valószínűleg Hawaii, Mexikó, Thaiföld vagy Dubai előbb eszünkbe jutna, mint Magyarország. Persze ez egy kicsit csalás, hiszen a saját országát valószínűleg senki sem tartja egzotikusnak, de értitek a hasonlatot, ha azt mondjuk, a koreai Jin Kyoung Ae azért választotta annak idején a magyar nyelvet, mert úgy gondolta, egzotikus ország vagyunk. Továbbá benne volt a pakliban Jin furfangossága is, ugyanis a ’90-es években Dél-Koreából nem volt nagyon szabad külföldre utazni, azonban a külföldi nyelvekkel foglalkozók kivételt képeztek.
„Amikor bemutatom Magyarországot koreaiaknak, akkor nagy könnyen Charles Simonyit szoktam mondani, mert mindenki, aki dolgozik, az Excel-lel dolgozik, ezért Charles Simonyi nélkül nem lehetne annyit dolgozni.”
Jinnek végül annyira bejött Magyarország, hogy az alapképzés után mester- és doktori képzést is végzett, utóbbit József Attila népiességéből írt disszertációjával fejezte be. De József Attila-szeretete itt még nem ért véget, 2021-ben a költő 124 versének koreai fordításából álló könyvet adott ki, mely kötet úttörő volt önmagában is. Ám addig a történelmi pillanatig József Attila egyetlen versét sem fordították le koreai nyelvre. Köszönjük Jin!
A Hungarikumokkal a világ körül nyolcadik évadának negyedik epizódjában Seiko, Hai és Jin bővebben beszélnek múltjukról, történetükről, Magyarországgal való kapcsolatukról. Hamarosan a TV2-n és YouTube-on!
Hungarikumokkal a világ körül 8. évad
4. rész: 2025. január 25. 11:20 TV2
***
Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet.
Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket Facebookon, Instagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!